A bidé személyi higiéniára szolgáló eszköz. Általában a fürdőszobában található, és évszázadok óta használják. A bidé története nem világos, de sok történész úgy véli, hogy Franciaországból származik a 18. század elején.
A "bidet" kifejezés a francia "bider" szóból származik, ami "ügetést" vagy "terpeszkedést" jelent. Az eszközt úgy tervezték, hogy lóként terpeszkedjen, és lehetővé tette az emberek számára, hogy WC-használat után megmosakodjanak. A legkorábbi bidé porcelánból készült, és a gazdagok otthonaiba helyezték el.
A bidét kezdetben kizárólag nők használták női higiéniai célokra. A 19. század végére azonban széles körben használták mind a férfiak, mind a nők. Különösen népszerűek voltak Európában, de azóta elterjedtek a világ más részein, így Észak-Amerikában is.
Az idők során a bidék úgy fejlődtek, hogy különféle funkciókat tartalmaznak a funkcionalitás és a kényelem fokozása érdekében. A modern bidé fűtött üléseket, légszárítást és öntisztító funkciókat tartalmaz. Néhány bidé még érzékelőkkel is fel van szerelve, amelyek érzékelik, ha a felhasználó jelen van, és ennek megfelelően testreszabja a víz hőmérsékletét és nyomását.
Összefoglalva, a bidé Franciaországból származik a 18. század elején, és a WC-használat utáni személyes higiéniára tervezték. Azóta fejlődött és világszerte elterjedt, a modern bidék pedig különféle funkciókat tartalmaznak a fokozott funkcionalitás és kényelem érdekében.
